6. fejezet

Miután túltettem magam a tea egyértelműen gyomorforgató ízén, megbizonyosodtam róla, hogy a vámpír elhagyta az épületet és megittam legalább két méregerős kávét, hogy kibírjam ájulás és jelentős mennyiségű alvás nélkül az ügy első napját, amely nem csak 5 abszolút halott vámpírt és egy kellemetlenkedő idegent, de néhány órányi hullakísérgetést, gép előtt pötyögést, telefonálgatást, terepmunkát és egy letartóztatást foglalt magába.
Ráadásul az egyik személy, akinek a DNS-ét megtaláltuk Marianne Donovan testén, talán csak a büntetett előéletének tudatában, de megtagadta az önkéntes befáradást az irodába, megpróbált félrelökni és elrohanni egy revolverbe kapaszkodva. Kevin már vágta is a fejet, amikor a nő hozzám ért.

4. fejezet

Végre itt a friss, nem is rabolom a drága időtöket, olvassátok, véleményezzétek, élvezzétek! :)

 - Az igazságot. Ezen nincs mit szépíteni, valaki vissza akar kapni valamit valakitől, és ezeket használta a szándéka nyomatékosítására. De előrebocsátom, hogy neked kell beszélned a klán szóvivőkkel meg a vezetőkkel, a fiamnak még szüksége van az apjára – sóhajtotta ironikusan. – A hullákat beviszik, legkésőbb holnapra meglesznek a gyorstesztek, a toxikológia később érkezik valamivel, de 48 órán belül a kezünkben van, ebből már el lehet indulni. Én meg Debbie kihallgatjuk a szemtanút, felvesszük a vallomásokat, addig Matt meg Rich behozzák az ujjlenyomatok tulajdonosait, őket is folyamatosan kihallgatjuk, te pedig fogsz szépen egy szakértőt, lehetőleg nem farkast és nem paranormálist. Legyen vámpír, az a legegyszerűbb, és szépen elmész Dittához meg Kerianhoz. Nagyon fognak örülni neked – jegyeze meg gúnyosan, kissé elmosolyodva.

3. fejezet

Kevin Hale

Míg lehajtottunk a kis futó- és biciklisösvényre, tényleg nem láttam a holtakat, csak a villogók fényét meg a halottkém autóját a mentő mellett. Kiszálltam Kevin mellől, és beleszagoltam a friss reggeli levegőbe. Nem tudom miért, talán csak a meglévő tudat miatt, de éreztem a holtak szagát, azt a fanyar, fémes, vér ízű illatot, az égett hús bűzét, a testek élettelen párolgását. Bevallom, elfogott egy pillanatra a rosszullét, ahogy a szag látvánnyal is párosult. Áldottam az eget, hogy csak teáztam, és nem reggeliztem tíz perccel azelőtt, különben tényleg kidobtam volna a taccsot.